Be a voice not an echo

8.Rész+ 
     Tökéletes nap,tökéletes emberekkel...tökéletes hülyegyerekekkel.Reggel felkeltünk(kivételesen korán 10kor)megreggeliztünk a tegnapról maradt pizzából majd fel lifteztünk a menyasszonyi ruha boltba,a kulcs Tomnál volt.Mikor beértünk Tom nagy puffanással levágta magát egy fehér kanapéra szemben volt egy csomó fehér gyönyörűség de annál még több volt hátul,beléptünk mi négyen négy külön ízléssel.Laila a nagy uszályos csilivili masnis ruhákhoz ment,Leen mint mondta a letisztult,egyszerűeknél gyönyörködött,Lexa a külömböző színű extrém tertmészetűeknél próbálkozott én pedig a kevés strasszal rendelkező óriási uszályosokat nézegettem.Tom továbbra is ott ült és eszembe jutott ,hogy ott is vannak ruhák ,ahol ő ül.Távolról semmi érdekeset nem láttam köztük.

Közelebb mentem de még akkor sem volt ott olyan ami Leennek tetszett volna.Visszalépkedtem a "szerelmeimhez" és tovább nézegettem.Találtam egyet.Biztosan nem fog neki tetszeni de akarom látni rajta.

-Leen-szóltam.

-Hm?-fordította el a fejét de a szeme még mindig az ő "részlegét" figyelte.

-Mi lenne ha ezt felpróbálnád?Egyszer vagyunk ilyen eseményen a közeljövőben,most kéne magadra aggatni mindeféle rémes és kevésbé rémes darabot.-magyaráztam olyan mázas hangon ,hogy tudtam ígyis-úgyis megnézi majd felpróbálja.

-Jó na.De akkor mindenki válasszon ki egyet ami tetszik neki.Ha bolondot csinálsz magadból legalább legyél élethű.-magyarázta a bölcs.

-Te a borzalmas menyassyonyi ruhák nélkül is tökéletesen bolond vagy.-nyugtatta az öccsemajd felállt és oda billeget hozzám.Oda mentünk Lailához mert látszólag  nemtudott dönteni egy borzalmas és eg mégborzalmasabb ocsmány színű modell között.Végül sajnos a normálisabbat választotta pedig megnéztük volna Tom nővérét abban a rózsaszín habos-babos csipkékkel díszített darabban.

Sajna ez még Leennek is tetszett pedig az úgy lenne vicces ha neki nem tetszene de ha ezt Laila nem érte el akkor azt hiszem a terv elúszott.Még nézegettem Laila részlegét amiből az egyetlen elfogadható darab az volt amit kiválasztott majd felkaptam a fejem mert Lexa egy "Krhhhh" hanggal ajándékozott meg minket.Odasétáltunk az ő kedvenceihez amk még borzalmasabbak voltak.Lila,rózsaszín,zöld,kék,piros és még sok más színű öltözék sápasztott engem.

-Na végre.-emelt fel a magasba két külömbözőt a nővérem.Az egyik egy rózsaszínű pánt nélküli egyszerű ruha volt a másik pedig egy teljesen más fazonú modell.Zöld, óriási térfogattal rendelkező alsórésszel amely rojtokból állt szépnek nem nevezném de egész jól nézett ki benne Leen.

Már mindenki bemutatta a szerinte legjobb darabot csak Leen nem tudott választani a hektárnyi fehér,egyszerű darabból.Eleinte sokat nevettünk de öt óra körül már semmi kedvünk nem volt az egészhez már ami a lányokat illeti.Tomaddig újságot olvasott addig de megelégelte a rosszkedvünket ezért oda jött.

-Aileen.Most azonnal leveszed ezt a lila ruhát.Te tudod mit akarsz felvenni de ha te nemtudod akkor majd tudom én.Egyszerű,unalmas ruhát akarsz.Akkor azt keress ne szines,strasszos,és nemtudom mivel jellemezzem még ezeket a ruhákat-vakarta az állát a fogason lévő darabokra mutatva.

-Igazad van meg minden de annyira éhes vagyok.-mondta fel-fel nézve a ruhája tanulmányozásából.

-Rendelhetünk valami....-kezdtem.

-Egészséges kaját ugye?-nézett fel rám a menyasszony.

-Ti biztos.Mi nem.-vontam vállat.

-Én egy XXL méretű menyasszonyi salátát kérek.-tette fel a kezét bágyadtan és mosolyogva Leen.Erre felnevettünk és folytattuk a rendelés felvevést.

-Én meg olyan fura salátát meg egy extra vödör csirkeszárnyat vagy...ha jobban meggondolom saláta nem is kell de akkor sok szárnyat kapjak.-magyarázta Alexandra.

-Nekem XXL sajtburgert jalapeno szósszal pedig egy vödör csirkeszárnyat.-adtam a rendelést Tomnak.

-Dettó-írta fel az öt betűt az unokabátyám.-Laila?-kérdezte.

-Milyen kaja az a dettó?-törte a fejét.

-Az egy kifejezés arra ,hogy ugyanaz.-mosolyogtam rá.

-Ja.Akkor nekem is de nekem inkább Wasabival a szárnyakat.Fél óra múlva már kicsit oldódott a hangulat az ételeknek köszönhetően.Mikor már egy ideje csendben eszegettünk Leen megszólalt.

-Bakkeeer vááááááá-ugrott fel.És akkor már nekünk is láthatóvá vált a Lailától kapott wasabi szósz által okozott óriási maszat.

-Elrakjuk jó mélyre valahova ezt a ruhát és kész.Úgysem veszi észre nyugi na.-nyugtattam tele szájjal.Úgy is lett, elraktuk egy szekrénybe amit ruhák takartak és benne is ruhák voltak már elvoltak sárgulva így a wasabis ruha úgy festett mintha belepte volna a moha.Tovább kerestük A ruhát de nem sokra jutottunk.Én Tommal voltam bele bújva az egyik sor ruhái közé,Leen egyedül nézelődött Lexa és Laila pedig épp akkor sikított fel.Ajjaj ,ha ezek találnak valamit az nem túl bíztató.Meglepetésemre egy gyönyörű,Leenhez tökéletesen illő,viszonylag sok de ízlésesen sok strasszal rendelkező tuneményre.Bement az öltözőbe és olyan magabiztosan jött ki mint még soha.

-Megbotlottál a cipődben vagy ennyire magabiztos vagy?-kérdeztem vigyorogva.

-Megbotlottam-erre mindenki felröhögött és mindenki gyönyörködve nézte.

Bocsánatot kérek mindenkitől hogy késtem egy napot de hogy ne egy összecsapott írást kapjatok többet kellett rajta dolgozni :) Remélem tetszett fel lehet iratkozni vagy véleményt írni.Ha valami nem tetszik benne nyugodtan írhattok és megpróbálom korigálni :) További kellemes hetet. :3