2014. december 24., szerda

12.Rész
Két hét telt el azóta amióta írtam de nagyon sok minden történt.Kezdjük a szerdával mert ott hagytam abba.Reggel felkeltem a telefonom ébresztőére és pizsamában kimentem a konyhába,apu fél nyolcra ment be, hét óra három perc lévén még viiszonylag nyugisan eszegette a piritóssát.Kivettem a hűtőből a tejet kitöltöttem egy csupornyit majd beraktam melegedni.Furcsa volt ,hogy  apu egy szót sem szzól ezért leültem a helyemre vagyis vele szembe.
  - Apu?Mi a baj?-kérdeztem az arcát fürkészve.
  - Mm...nem mondhatom el mert ilyen titok szerű,még megkkell emésszem és döntenem kell az ügyben.-a családban ez már szinte egy törvény ,hogy ha megkérdeznek akkor nem vágod rá ,hogy "semmi".
  - Oké-mosolyogtam rá de belül annyira kattogtam ,hogy nem is hallottam meg a mikró sípolását.Megittam a kakaómat és elkészültem,felvettem egy Párizsos hosszúujjút meg egy cicanadrágot majd félkor elindultam,felhívtam Lailát ő meg Tomot.A fahídon találkoztunk igyekeztem mosolyogva hallgatni Lailát de hamar rájöttek ,hogy valami bajom van...sajnos.
  - Na mondod?-kérdezte Tom a metróra várva.
  -Ühm...ajj na.Apu furán viselkedett miközben ettünk és azt mondta,hogy titok amit felkell emésszen.-magyaráztam.
  - Na akkor ma megyünk széjjel nézni az erdőben?-terelte a figyelmemet Laila.
  - Jó.-jött a metró ezért felszálltunk.Jajj tényleg nem írtam még a lovakról.Alexandra lova egy fekete ló,az enyém meg egy egyszerű barna fényes,rövid szőrű alkotmány,szelíd,fiatal és engem szeret a legjobban ami nem csoda merthogy mikor van egy kis időm vele vagyok.Nem tudom miért van neki családneve is meg 2 rendes neve dehát ha van van: Aidan Roxana Clock ami még furcsább ,hogy mindegyikre hallgat.Ja hogy ez hogyan jutott eszembe?Könnyen.Megláttam egy kisgyereket ugrálni a földön.Röpke 10 perc alatt  ott voltunk. Tom osztálya a földszinten van a milyénk meg az emeleten -kértem tőle pénzt mert én persze otthon hagytam,uzsonnára-felmentünk Lailával, még volt 5 perc becsengetésig úgyhogy elfoglaltuk a kétszemélyes padjainkat majd megböktem a középső sorban ülő lányt.
  - Hey,milyen óra lesz?-kérdeztem Laila tágra nyílt szemekkel figyelt.
  - Figyelj.Nem vagyok órarend semmi kedvem sincs neked magyarázn sorry.-magyarázta a fekete hajú antipatikus tag.
  -Annyira kedves vagy!-mosolyogtam rá eröltetetten majd az előttem ülő diákhoz fordultam egy szőke hajú fiú volt akinek tegnap megfigyeltem a szemét.
  - Szia milyen óra lesz?-kérdeztem.
  - Osztályfőnöki amúgy  Sebastian vagyok.
  - Lilly ő meg Laila és köszi-mutattam be a padtársamat.Negyedkor jött be az osztályfőnöknőnk Daiana Biley  méz szőke haj,kék szem és fekete keretes szemüveg.Kedves,jószívű,aranyos és a fiatalsága miatt megértő.Német tanár és azt mondják szigorú.Laila lement venni uzsonnát nekem meg magának én meg lefirkáltam az órarendet Sebastanról meg beszélgettem vele.Olasz származású nem szeret tanulni de szokott,mindig hoz uzsonnát...ilyen dolgokat tudtam meg róla.Második óra matek volt Karla Lissel aki egy szintén fiatal nő,utálja a tantárgyát de tanítja mert juól fizet.Ezt ő mondta.Harmadikra nem emlékszem az utolsó Angol volt egy öreg,energikus bácsival.Haza metróztunk és mivel első hét "freedom" hangulatunkban voltunk,és mint megbeszéltük elmentünk az erdőbe széjjel nézni Tommal meg Lailával.Alexandra felment a városba kávézni az egyik barátnőjével fél háromkor meg írt,hogy majd anyuékkal jön ötkor.Felöltöztem Rókát és Ninát pórázra fogtam és elindultunk a fahídhoz.Tom már várt,Laila még nem érkezett meg.Beszélgettünk arról ,hogy elakar költözni a minecraftjában mert utálja azt a helyet én meg mondtam neki ,hogy holnap átmegyek és kinézzük a helyet erre emlékeztetett ,hogy hlnp dolga van merthogy elkell kisérnie a táncpróbára engem.Laila egy cipősdobozzaal közeledett amiben egy rózsaszín balett cipő volt.Pont jó volt nekem később kiderült,hogy anyu mondta meg a számomat.Az erdő gyönyörű szinekben pompázott láttunk egy rókát aki nem a mi Rókánk volt de Róka megijedt a rókapajtitól.Ez  egy kicsit rókás lett de mindegy.Hatkor értem haza és arra értem be ,hogy Lexa mosolyogva eszi a húslevest.Megkérdeztem ,hogy mi az erre a válaszom ,,hogy húsleves...gyanúsak nekem nagyon.Csütörtökön a táncpróba volt.Laila sürgősen az éttermünkbe kellett menjen de Tom elkísért bár 10perc után kisétált a csokibolt felé és vissza sem jött...de attól ott voilt na.Ahogy beléptem egy félkör törökülébenülő lányt láttam a szélére egy vörös hajú lány mellett foglaltam helyet Nikol Berry a neve.Egészkor jött be a tanár 20 évvel és 15 pizzás dobozzal (14 gyerek+1 tanár) az órán nem kezdtünk semmit el a táncból csak megismerkedtünk.A tanárunk Alessia(Álészíá) román származású nő aki már több versenyt is nyert és most itt próbál  dolgozni.Van egy németjuhász kutyája meg egy gyíkja.Csatoljak képet?Csatolok:
Hazamentem és megint mosolyogva fogadtak.Ez így ment minden nap egészen másik hét csütörtökig.Akkkor hazajöttem a próbáról ahol táncoltunk és feszengve nézték a gőzölgő fazék paradicsomlevest.Szedtem de nem bírtam enni mert annyira néztek,hogy kiborultam.Egész nap mentek,jártam,táncoltam,tanultam most meg enni nem hagynak?
-Most mivan?-kérdeztem egy elégedetlen mosollyal levágtam a fém kanalat a tányérra ami hangos csörömpöléssel érte el a célt.
-Beszélnünk kell!-szólalt meg anyu.
-Épp azt csináljuk...-mondtam hitetlen röhögéssel.
-De másképp.-próbálkozott apu.
-Na jó.Eddig is tök fura volt ,hogy vihorászva meg mosolyogva fogadtok mikor itthon vagytok de mostmár ez így még furább.Nagyon idegesítő tudjátok?Szólaljatok már meg mert nagyon idegesítetek!-szűrtem a fogaim között a mmegválogatott szavakat.
-Biztos?Na jó ne válaszolj!Tudod van egy rokonunk Istambulban.-kezdte LexaCsak bólintottam mire apu folytatta.
-Tudod,hogy beszélgettünk velük nagyon sokat.Meghívtuk őket még 3 évvel ezelőtt de nem jöttek a fiuk miatt.Tegnap is írtak egy e-mailt amiben leírták,hogy eltudnak jönni mert a fiút beadják egy árvaházba még otthon van a gyerek holnap mennek a papírokat intézni.
-Rögtön válaszoltunk,hogy nehogy beadjuák és nehogy idejöjjenek mert nem topognak be a házunkba a gyerek nélkül.Erre válaszoltak ,hogy akkor nem jönnek de a gyerek megy az árvaházba mert már nem bírnak vele annyi energiája van és ők meg fáradtak satöbbi.-folytatta Lexa.
-Utána érdeklődtünk ,hogy lehetne-e átvenni a gyámságot már így és mivel rokoni kapcsolat meg ilyesmi engedélyezik csak kijön majd 2 hónaponta egy ember ellenőrizni a körülményeket egy éven keresztül.-folytatta anyu.-és arról lenne zó hogy bele-e egyeznél abba ,hogy idejöjjön?
-Először is.Ez teljesen olyan volt mint egy kaki filmben a betanult jelenet.Másodszor hány éves a gyerek?Mi a neve? Képet?Mikor érkezik?-kérdezgettem feldobódva.
-Mint Laura 5 éves. Aramay Ruzgar Martin csak Martinnak hívják.Akkor beleegyezel?
-Szerinted?-kérdeztem vigyorogva Alexandrát.A szüleim mosolygva mentek oda a számítógéphez én meg odapattantam Lexához-Mutasd máár a kéépet naaa-nevettem.Nagyon aranyos kisgyerek tényleg.Rakok képet.
Nem szemüveges csak felvette mert úgy vagányabban néz ki.Ezt ő nyilatkozta mikor beszéltünk vele telefonon,nagyon cuki hangja van de hallatszott ,hogy sírt.Azt mondta utálja amit vele tesznek a szülei de hálás amiért nem kell tovább ott élnie azokkal akik nem is foglalkoznak vele.Nagyon gyorsan akarják lebonyolítani ezért már jövő héten jön az egyik szomszédjukkal meg az ellenőrrel.Megyek gyorsan felhívol Tomot meg Lailat facebookon mert nincs percem.Óóó vagy áthívom őket holnap úgysincs tanítás mert az egyik szakkörnek hoznak egy csomó felszerelést meg ilyesmi meg pedagógiai kör is lesz szóva megpróbálom áthívni őket.Hamarosan jelentkezek.
Ölelés:Lilly Smith :)


Kicsit rövidke rész lett.Sajnáloom de nem akarom elsietni és ez egy fejezetre való volt :).Valamelyik nap írogattam a blogot utána kimentem a másik szobába,mikor visszajöttem azt láttam ,hogy Haver a nővérem macskája ott ül a tablet előtt és nézi a képernyőt szerencsére sikerült lekapni :D a következő rész  végére csatolni fogom :)Amúgy  meg boldogságos karácsonyt emberek :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése