2015. március 13., péntek

21.Rész
-Te sem vagy jobb.-jelentettem ki felháborodva.
-Jó fájni fog a torkod,ne kiabáljál.-csitított.
-Pff de idegesítessz.-pedig dehogy idegesített jó volt valakivel veszekedni,az valahogy feldob.
-Mit szeretnél csinálni ma?
-Hát biztos ,hogy nem veled akarok lenni.-húztam össze a szemem.
-Hm.Így jártál,adtál egy jó ötletet elmehetünk a centerbe.-elmélkedett.
-Hm.Utálok bevásárló központokban lenni.-vetettem egy lesajnáló pillantást rá.
-Akkor meghívhatlak egy forró csokira.
-Hívjad magadat.Van pénzem.
-Úristen,akkor mihez van kedved?
-Most például...nem tudom.Talán sétálni lenne kedvem.-néztem a napfénnyel teli csendes utcát.Otthon hó volt itt viszont már leesett december elején most meg már elolvadt és közeledett a tavasz attól függetlenül ,hogy még csak január vége volt.
-Mégis csak van kedved velem tölteni a napot.-szólt.
-Mit csináljak itthon mégis?Nem ismerem a várost szóval jó lenne megismerni.Téged ismerlek te mutatod meg,ennyi.Ne is álmodj barátságról mert túlságosan idegesítessz.-másztam le az ablakból.
-Átöltözöl?
-Minek?Jól vagyok ebben hagyjál békén.-na jó kicsit...csak egy nagyon picit vagyok lusta.
-Jó.-vont vállat.Ki indultam az ajtón de valamibe beakadt a nadrágom,talán nem is kell mondanom ,hogy elszakadt.
-Te mért nem szóltál?Most vehetem át.-fordultam hátra idegesen.
-Megvárlak mamádnál a konyhában.-szaladt kifele.A tavaszi idő ellenére hideg volt ezért egy farmert,egy blúzt meg a hosszú térd felettig érő kabátomat vettem fel az "NYC" feliratú sapkámmal.
Kimentem a konyhában ahol beszélgettek.
-3 perc alatt vagy kész?-nézett rám értetlenül.
-Aha mer'?-kérdeztem egy aszalt szilvát rágcsálva.Köszöntem mamának és meg mondtam neki ,hogy amikor anyuék felkelnek akkor ondja meg nekik ,hogy sétálni mentem a hülyével.A gond csak az volt hogy mama csúnyán nézett rám a kifejezés miatt,gyorsan kislisszoltam a konyhából az udvarra ahol már várt.
-Mehetünk.-szóltam.
-Merre?-kédrdezte mikőzben elindult.
-Ez egy értelmetlen kérdés.-közöltem.
-Nem a városba megyünk oké?
-Ühüm.-ezzel balra vettük az irányt.
-Hány éves vagy?-kérdezte.
-Most ez egy ilyen út lesz?
-Aha.Szóval?
-14 te?
-15leszek májusban.
-Vagyis 14.-gondoltam át.
-Aha.
-Kilencedikes vagy ugye?
-Igen.-ilyen és ehhez hasonlhasonló értelmetlen kérdések hangzottak el.
-Kapcsolatban vagy?- kérdezte miközben egy padon ültünk az egyik parkban.
-Aha.Jelenleg a chipses zacskóval.-emeltem fel az imént vett rágcsát.
-Nemúgy...
-Tudom ,hogy gondolod de jelenleg a chips az első jelöltem.Pár jelöltem.-közöltem.-neked?
-Nincs.Kedvenc kaja?-kérdezte.
-Á nee nem kell már több kedveenc fáj a fülem tőle-röhögtem hátra dőlve.
-Jó.-nevetett fel.-fél óra múlva (még csak négy óra volt)elindultunk egy kerülőn hazafele.Akkor készült a fenti kép is.Meg még sok sikertelen kép.Hazaérve furán fogadtak mivel folyamatosan vihogva estünk be az ajtón.
-Sziasztok.-szólaltam meg pár másodperc múlva.
-Össze barátkoztatok?-kérdezte anyu a fotelben ülve.Némi gondolkodás után válaszoltam,válaszomon mindenki meglepődött.



Sziasztoook :) Remélem tetszett a bejegyzés.Megjegyzéseket vagy véleményeket továbbra is várok de sajnos nem kapok :( Talán nem tetszenek a részek?Vagy miért nem kapok visszajelzést?Szerintertek kirakjak a szereplőkhöz e kis bemutatkozást?Ha nem igénylitek akkor nem írok de ha szeretnétek megírom.További szép napot ,mindenkinek,Ja és remélem semmi rossz nem történt így péntek tizenharmadikán veletek ;) 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése